A Beregszászi Keresztény Értelmiségiek Szövetségének csoportja minden évben fontos küldetésének tartja a Magyar Kultúra Napjának méltatását. Különösen nagy jelentősége volt a 2023. évi január 22-ének, hiszen idén emlékezünk Kölcsey Ferenc Himnusza megírásának 200. évfordulójára.
A Magyar Kultúra Napjának megülését egybekötötték Prófusz Marianna szövő, népművész kiállításának megnyitójával, ahol szebbnél szebb darabok díszítették a Pásztor Ferenc Ház nagytermének falait.
A rendezvény elején a jelenlévők a Himnuszt hallhatták Ferku Szilveszter előadásában, miután a közönség csatlakozott a szavalóhoz és együtt énekelték el az Erkel Ferenc által megzenésített költeményt.
Molnár János, beregszászi esperes-plébános szeretettel köszöntötte az összegyűlteket:
– Szívügyem ez a szőttes, mert a mi kincsünk, mert ez az, ami minket beregi magyarokká tesz. A mi tájegységünk a szőtteseivel járul hozzá az egyetemes magyar kultúrához. Az alkotások azért is fontosak számunkra, mert a templom legszentebb helyén, az oltáron vannak elhelyezve. Ezeken a szőtteseken mutatjuk be a legszentebb áldozatot.
Jakab Eleonóra, a Beregszászi KÉSZ elnöke és egyben a rendezvény főszervezője a Himnusz születésének történelmi adatait ismertette, kiemelve a mű tartalmának hitelességét és mélységét. Ezután köszöntötte Prófusz Mariannát, a rendezvény főszereplőjét, és röviden bemutatta a kiállított tárgyakat. Beszédének végén felkérte Csernyiga Gyula református lelkészt, festőművészt, hogy ismertesse a jelenlévőkkel a művésznő munkásságát.
– Kezdetektől ott volt Nagyberegen, amikor a középiskolában emelt óraszámban kezdték el tanítani a szövést. Szőttesei bejárták a nagyvilágot. Voltak önálló kiállításai Ukrajnában, Kijevben, Budapesten, Zalaegerszegen, Miskolcon, Szegeden, Kolozsváron. Elismerésképpen elnyerte a Magyar Köztársaság Népművészet ifjú mestere, majd Ukrajna népművészeti mestere címet, és a Magyar Köztársaság Arany érdemkeresztjét. Tanított Nagyberegen, a beregszászi főiskolán. Szenvedélyesen szőtt. Közel két évtizedig volt a Bereg alkotóegyesület elnöke. A szőttes összefonódott az életével – hangsúlyozta Csernyiga Gyula.
Gyebnár István, Magyarország Beregszászi Konzulátusa misszióvezető konzulja reményét fejezte ki afelől, hogy Kárpátalján még sokáig készülnek majd szőttesek, és lesz olyan következő nemzedék, akik rendelkeznek majd a szövés tudományával. Köszöntője során gratulált a művésznőnek és tolmácsolta Bacskai József, Magyarország Ungvári Főkonzulátusa főkonzuljának jókívánságait.
Prófusz Marianna nagy meghatottságát és háláját fejezte ki az egybegyűlteknek.
Elmondta, hogy minden egyes alkotásának elkészítése a lelkéből jött. Köszönetet mondott elsősorban édesanyjának, azért, hogy végigkísérte egész életén és mindenben támogatta. Megköszönte a szervezőknek azt, hogy a kiállítás létre jöhetett. Mesélt pályafutásának alakulásáról. És hozzátette, hogy mindig igyekezett megőrizni azt, ami van. És ugyanerre buzdította a jelenlévőket is.
Dr. Orosz Ildikó, a Rákóczi-főiskola rektora is részt vett a rendezvényen. Szívmelengető szavai útravalóul szolgáltak a rendezvény résztvevői számára:
– Kedves Marianna, szeretnék köszönetet mondani neked azért, hogy továbbvitted a mi örökségünket. Lehettél volna tanár is, de ezt választottad és megőrizted helyettünk. Nagyon büszkék vagyunk rád. Arra kérek mindenkit, hogy más is legyen büszke erre a mi hagyományunkra, a szőttesre. És ha gyermekének ruhát akar varrni, akkor legyen benne egy beregi szőtteselem. Azért is, hogy legyen, aki továbbvigye. És köszönöm, hogy te voltál az, aki a múlt századból az új századba átmentetted a beregi szőttest.
A kiállításmegnyitó második részében Markó Veronika népdalcsokorral kedveskedett a jelenlévőknek. Végül a Beregszászi Római Katolikus Egyházközség kórusa, valamint a Beregszászi Kodály Zoltán Művészeti Iskola tanárainak fellépése következett.
