A szeptemberi nyári napok egyikén a beregszászi római katolikus egyházközség hittanosaival a kígyósi szőlőhegyre indultunk. Amikor kiszálltunk a buszból, egy hatalmas szőlőtáblán találtuk magunkat, ahol már várt ránk a szőlőgazda és borász Sass Krisztián. Ő vezette körbe a kis csoportot a területen, és mesélt a szőlőtermesztésről, a szüret mindennapjairól.
Már a sétánk legelején nagyon sokféle szőlőfajtával találkoztunk: csemegeszőlők, borszőlők, fehér és kékszőlők, nagyobb és apróbb szemű gyümölcsök fogadtak bennünket. Volt ott olaszrizling, leányka, pinot noir, sauvignon, Zala gyöngye, fűszeres tramini, cserszegi fűszeres stb.
Sassék már több generáción át szőlőtermesztéssel és borászattal foglalkoznak. Szőlőjük és pincéjük is Kígyóson található. A termést autóval szállítják le a feldolgozóba, zúzzák, bogyózzák, leszedik a kocsányrészről és kipréslik. A mustot spontán erjesztik hozzáadott fajélesztő nélkül.
Arról is értesülhettünk, hogy az idei évjárat viszonylag jó, szép meleg az ősz, és volt csapadék is.
A séta közben a gyerekek találkozhattak munkásokkal, akik végezték a szüretet. Testközelben látták a munkafolyamatot, a szüret eszközeit, kellékeit.
Egy kis helytörténelembe is belekóstoltunk. Megtudhattuk, hogy az első írásos emlékük az 1330-as évekből ered, amikor egy János nevű pap szőlőterületet adományozott négy gyermekének. Valószínűleg azóta terem szőlő a település határában.
A kígyósi hegyoldalról csodálatos látvány tárult elénk, ráadásul a munkácsi vár is látható volt onnan.
Természetesen a kóstolás sem maradt el. A szőlőfajták bemutatása közben a fiatalok megkóstolhatták a finomabbnál finomabb fajtákat.
A kirándulás egyik célja volt, hogy hittanosaink megismerjenek egy olyan gyümölcsöt, mely a Szentírás egyik leggyakrabban előforduló növénye. Valamint a bor is egy Bibliában gyakran előforduló ital, mely szintén szőlőből készül.
Például Jézusnak van egy példabeszéde a szőlőről és a szőlőtőről, több példabeszédet mondott a szőlőgazdáról. Ott fent a szőlőhegyen láthattuk, hogy egy szőlőgazdának mennyire gondja van minden szőlőre, milyen odaadással foglalkozik vele, és a munkásaira is tekintettel van. És milyen sok a feladata! Így jobban el tudtuk képzelni, hogy Jézus milyennek mutatta be nekünk a Gondoskodó Atyát, az emberek iránti szeretetét.
Másrészt a szüreten való részvétel azért is volt hasznos, mert a fiatal nemzedék képviselői megismerkedhettek egy több évezredre visszanyúló szakmával, a szőlész és borász munkájával, a szüret hagyományaival és népszokásaival.
És végül, de nem utolsó sorban a szabadtéri program azért is volt fontos, mert kizökkentette a fiatalokat a szürke hétköznapokból. Egy kis időre kimehettek a természetbe, felmehettek egy hegyre, eltávolodva tanulástól, házi feladattól, rohanástól, elvárásoktól. Egy délután erejéig visszacsalogatták a nyári hangulatot az életükbe.
